Ellentétes folyamatok játszódnak az országban: a fővárosi árak megemelkedtek a tavalyi éves átlaghoz képest, a legnagyobb vidéki városokban ezzel szemben ahhoz mérten átlagosan 5,6 százalékos az árcsökkenés.
A legdrágább kerületek sorrendjében nincs változás, megegyezik az előző negyedévivel: továbbra is az V. kerület a legdrágább, 3,081 millió forintos átlagos négyzetméterárral, majd a II. kerület (2,91 millió) és a XII. kerület (2,8 millió) a sorrend.
Kevés külföldi vásárol Magyarországon ingatlant, akik mégis, azok elsősorban Budapestet, a határ menti településeket és az üdülőövezeteket kedvelik.
A legtöbb lakás a XIII. kerületben, a legkevesebb az V. kerületben épül.
A legtöbb lakást és házat a 40 és 49 közötti korosztály vette október és február között, átlagosan 42,3 millió forintért.
Minden használtlakás-típus esetében érezhető az áremelkedés. Debrecen vezet, de nincs nagyon lemaradva Győr és Székesfehérvár sem.
Nagyjából 13 százalékkal kevesebb új lakás épül a fővárosban, mint egy évvel ezelőtt, miközben az árszint ötödével emelkedett: Budapesten a kínálati ár átlagértéke átlépte az 1,3 millió forintot négyzetméterenként, ám a városrészek között hatalmas a szórás. Meglepetés, hogy az V. kerület kikerült a legdrágább városrészek közül.
A fővárosban a használt téglalakások átlagos négyzetméterára 784 ezer forint volt.
Felértékelődtek az ingatlanpiacon idén a családi házak, ami a telekpiaci forgalom jelentős növekedésével járt.
Csak kevesen tudnak segítség nélkül ingatlanhoz jutni.
A legnagyobb mértékben a XI.és XII. kerületben drágultak a használt lakások, de még mindig az V. kerületben kell a legtöbbet fizetni egy négyzetméterért.
Budapest felkapottabb részein egy középkategóriás autó áráért kínálják a garázsokat, de a megyeszékhelyeken sem sokkal olcsóbb a fedett gépkocsitároló. Az Otthon Centrum felmérése szerint a garázspiac pörgése elmarad a lakáspiacétól, de a tulajdonosoknak nem kell drasztikus visszaesésétől tartaniuk.